Ha így állunk, arra...

Vagy iPhoneod/iPodod amire tokot keresel?...

Szóval mondtam már, hogy vannak eladó képeim? Mindenféle méretben, kereteztetni is lehet és ilyesmik. Elsősorban külföldöt céloztam meg ezzel, mert valóban nem olcsó (azt hiszem 2000 HUF egy sima fotónyomat), de hátha mégis érdekelne valakit.

Nagyon örülnék és talán a 0 felé tendáló bankszámlám is picit megállna 0 felé tendálni :)

A portfolio itt: KATT egyébként folyamatosan frissítem. Ha tudsz valakit, akit érdekelne, add tovább! 

Tenk juh ;)

...nem így telt. ;/

Escuchela - la ciudad respirando...

Ez van most - nézz csak ki az utcára, nézz körül. 

Közben meg figyeld a szöveget.

This ain't no time where the usual is suitable.

Rég nem írtam.

Mindez csak azért volt így, mert azt hittem, az életem egy kicsit mégsicsak pozitív irányba fog haladni egy idő után és talán ott volt a baj, hogy ezt el is hittem.

Másfél év kínkeserves és gyötrelmes álláskeresés után amint lett jó élményem (értsd, megkaptam egy munkát), azonnal tettek róla, hogy ez ne is tartson sokáig.

Nem tesz túl jót az önbecsülésemnek az, ahogy a legtöbb főnök bánt velem eddigi pályafutásom során, beleértve az állásinterjún való nyilvános tapizást, a munkabér ki nem fizetését és sorolhatnám, de azért az, hogy egy 3 hónapos próbaidőn belül 2 nap (!!) után vágják a fejemhez azt, hogy nem sikerült betanulnom... 

Nem is tudom mit érzek, mikor tényleg küzdöttem, hogy enyém legyen az állás, illetve, hogy elégedett legyen velem a főnök és bár elismerem hogy pár dologban nyilvánvalóan bénáztam, de pár nap múlva szerintem ezzel se lett volna gond. 

Tudom, ez nyafogásnak hangzik, mint minden, ami ezen a blogon van évek óta, de azt hiszem, hogy nincs annál lelombozóbb, mint mikor az emberrel szemben egy cseppnyi türelmet és empátiát nem gyakorolnak, főleg, ha pont ezt igényelné a helyzet és a szituáció. És idejön még az is, hogy előszeretettel söprik a szemétbe a pozitívumokat és dobják az arcodba a negatívumaidat, ahelyett, hogy közös nevezőre és fejlődésre törekednének. 

Nem tanultam vezetéselméletet és soha nem voltam főnök, viszont azt hiszem, hogy mégiscsak ember vagyok, nem pedig egy prokarióta. Bárki megkér, segítek, sőt ha nem kérnek akkor is, nem érdekből szeretem azt látni, hogy valakinek attól jobb, mert én adtam tanácsot és így tovább. Így hát elsősorban a főnököket emberileg nem értem, mert a beosztás egy dolog, ettől még nem kell elfelejteni, hogy a beosztottjaid sem prokarióták. 

Valószínűleg velem van a baj, hogy a mai anyagias világban az egészet mégis emberi oldalról közelítem meg, de úgy gondolom, hogy lehet, hogy a mindennapokban sok főnök a porba tudja tiporni a maradék önbecsülésemet és önképemet, de az agyamat és a világról való gondolataimat nem.

Így hát lehet, hogy ma még sírdogálok picit és azon rágom magam, hogy megint nem voltam jó valakinek/valaminek, de attól még minden, amit itt leírtam a mindennapi emberi kapcsolatokról különböző szinteken.... nos.

Nem fog változni.

Azt hiszem sokáig még.

:(

Tényleg, hát nem is mondtam, hogy milyen prodzsektbe fogtunk! :D 

Muszáj itt is promotálnom a Múzeumtúrát (katt), tessék csak bőszen rákattintani, lájkolni, megosztani és csatlakozni hozzánk, legfrissebb agymenésem a Korda Filmparkról (katt) szól, kulturált mennyiségű szöveg és soksok saját kép, olvassátok és nézzétek. :)

Papírhajót hajtogatsz - átázik és elnyeli a víz.

Csónakot eszkábálsz - léket kap és megfeneklik.

Elkezded újjáépíteni magad - darabokra hullasz.

Mért halad minden abba az irányba, hogy úgyis legyőz valami vagy valaki, bármibe is kezdesz?

Lehet jó akkor, ha eddig sose volt jó? 

...Lehet, hogy már nem is akarom ezt megtudni.

Talán végre, egyszer igazán el kéne süllyedni.

Talán.

....

Nem tudom kiverni ezt a klipet a fejemből, talán azért mert minden vágyam lenne pont így csinálni, mondjuk a végkifejlet nélkül, de minden bizonnyal nem lelnék partnerre az egészhez.  

Az embereknek tanítani kéne a spontenaitást. Nagy dózisban. Kár, hogy nem nyitottak rá.

...

Gondoltad volna ma reggel, hogy három vörösgatyás ismeretlen hátatfordít neked és úgy élvezi a napsütést? ;)

(Rákkatolsz, nagyobb lesz.)

Régóta akartam írni posztot a nemrég megnyílt SkyCourtról, vagyis arról az épületrészről/csarnokról, ami összeköti a 2A és B terminált (Liszt) Ferihegyen. 

A nyílt hétvégén kint hömpölyögtem és bár olvastam mindenféle hülye negatív visszajelzést habzószájú nyolcgyerekes anyukáktól, azért azt kell mondjam, hogy egy frankó kis épület lett ez,  végre valami modernitás a szocreál repterünkön (tudom, belülről nem az, de kívülről inkább). Az igaz, hogy tömve van olyan boltokkal, ami mondjuk nem nekünk lett kitalalálva, bár sose lehet tudni, hogy ki vágyik egy landolás után/előtt mondjuk Hugo Boss öltönyre Swarovski fülbevalóval és Gucci táskával, dehát, ugye. :D

(kattolj rá, nagyobb lesz)

...És voltam olyan szerencsés, hogy a vasárnapi koncertre még jegyet is nyertem, ezért aznap is visszamentünk egy szép kis társasággal, volt Zagar + Kosheen + Zero 7 Dj set (izé, kijelenthetem hogy egyik kedvenc bandám, na de ezt inkább nem is kommentálom, mert...), egész jót mulattunk.

(Katt, nagyobb lesz. Csokiért lehetett játszani. Meg pezsgőért.)

(Ott a golyó...)

Egyébként viszonylag sokan voltak kíváncsiak a helyre, a legjobb bizonyíték az volt, hogy az egyik kajálda előtt nettó 30 percet töltöttünk sorbanállással, dehát ez azért nem meglepő.  A hely amúgy is 2000 ember befogadására képes, így váltott turnusban lehetett betolulni.

Azt hiszem kevesen tudják rólam hogy nagyon szeretem a repülőgépeket gyerekkorom óta, így én itt szó szerint lubickoltam, bár sajnos sokat nem láttunk a hülye elhelyezkedés miatt, pár szundikáló Malév- Boeing azért akadt. Nem csak makett formában.

Tényleg tetszik az épület belülről és nagyon jól is lehet fotózni. Ívek-vonalak-ívek-vonalak.

Ívek. Vonalak. :)

Keresztül-kasul korzózva azért csak elmélkedtem utazásokról és miegyebekről és oda lyukadtam ki, hogy saját légitársaság kell minimum, hogy véghezvigyem a terveimet. :D Vagy legalábbis sok pénz... esetleg kezdőtőke. ;) Ha valaki szeretne támogatni, megadhatom egy későbbi posztban a számlaszámomat.

;DD

Kár hogy ebből kiindulva a közeljövőben biztos nem fogok itt téblábolni (hacsak nem csípek meg egy melót, rejtett szándékom ez is - ha valaki tudna ilyet, FELTÉTLENÜL SZÓLJON, INTEGESSEN, ÜZENJEN), úgyhogy ez a nyílt nap túlképp ilyen szempontból hasznos volt.

Most pedig élvezem ezt a csodás tavaszi napot és elkezdem felkészíteni magam a közelgő allergiaszezonra ;//

... jó a kedvem, üres a blogom, megkerülhetetlen összefüggés ez. 

A március már csak ilyen laza partizgatással telik, szombat-vasárnap ha valaki csípi a repcsiket akkor vándoroljon ki Ferihegyre, mert nyílt napot tart a BUD SkyCourt, tökjó programokkal. A vasárnapi koncertre még sikerült jegyet is nyernem, ami egyszerűen HIHETETLEN, ugyanis sose nyertem SEMMIT, najó ez túlzás, ilyen kúlság jellegű dolgot még sose, ígyhát örvendek és vígadok. 

Egyébként jár még valaki erre? ;)